2001 júliusától megnyílt a lehetőség arra, hogy a gazdálkodó szervezetek által fizetendő szakképzési hozzájárulást a vállalatok fejlesztési támogatás formájában felsőoktatási intézmények gyakorlati képzésének támogatására fordítsák.
A 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) meghatározta, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezeteknek a bruttó bérköltség évi 1,5 %-át szakképzési hozzájárulás címén, a szakképzés fejlesztésére kell fordítani. Ezen törvényi rendelkezés alapján a felsőoktatás szakképzett munkaerőt kibocsátva, a szakképzés részeként szakképzési támogatásra jogosult. A törvény végrehajtási utasításait a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet tartalmazza.
Az egyetem a kapott fejlesztési támogatást (a támogató nevének, címének és a támogatás összegének megjelölésével) a honlapján közzéteszi, biztosítva e támogatási forma nyilvánosságát.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a kapcsolódó, a 34/2012. (VIII. 15.) KIM rendelettel módosított 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet alapján az Óbudai Egyetem honlapján közzéteszi közérdekű adatait. A közzétételről az egyetem Adatvédelmi szabályzata rendelkezik (1. melléklet).
A Budapesti Műszaki Főiskola Szenátusa 2009. szeptember 7-ei ülésének határozatában rögzítette, hogy az intézmény teljesítette az egyetem megnevezés használatának törvényi kritériumait.
A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése a fentiek alapján – a Gazdasági Tanács és a Szenátus támogatásával – kezdeményezte az Oktatási és kulturális miniszter útján a Magyar Országgyűlésnél – az Ftv. 18. §-a alapján – az intézmény egyetemmé nyilvánítását. Indítványozta továbbá az első fővárosi egyetemként Zsigmond király által 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve Óbudai Egyetem néven való bejegyzést a felsőoktatási törvény 1. számú mellékletének módosításával.
Az Országgyűlés 2009. november 23-án elfogadta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslatot, melyet a Magyar Köztársaság elnöke 2009. december 11-én kézjegyével ellátott (megjelent a Magyar Közlöny 2009. 181. számában). A 2010. január 1-jével hatályos érintett szövegrész:
45. § Az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek” alcím az „Óbudai Egyetem, Budapest”, továbbá a „Nem állami főiskolák” alcím a „Golgota Teológiai Főiskola, Vajta” szövegrésszel a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint egészül ki.”
Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Főiskola általános és teljes körű jogutódja.
Az egyetemalapításnak emléket állítva, az évenkénti egyetemi rendezvények sorába a Szenátus beiktatta az Óbudai Egyetem Napját, mely minden év november 23-án kerül megrendezésre.
Az Óbudai Egyetem a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény, amely az európai felsőoktatási térség részeseként tevékenyen és elkötelezetten vesz részt a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában
Az intézmény 2014. július 1-jéig öt karon – a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon – budapesti és székesfehérvári telephelyen folytatta oktatási és kutatási tevékenységét.
A Kormány 1139/2014. (III. 14.) számú határozata alapján 2014. július 1-jén Székesfehérváron megalakult az Óbudai Egyetem hatodik kara, az Alba Regia Műszaki Kar.
Az új kar az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjának, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának integrációja révén jött létre.
Az egyetem az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. Az egyetem tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászorulók döntő hányadának elhelyezését.
Az Óbudai Egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak az egyetem kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.
Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek egyetemi tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.
Az Óbudai Egyetem képzési programjának középpontjában az akadémiai program teljes vertikumának biztosítása áll: a gyakorlatorientált, erős elméleti alapokon nyugvó, minőségi alapképzés mellett, magas színvonalú, versenyképes mesterképzés folytatása. Napjainkban 14 alap-, 9 mesterszakon, 3 doktori iskolában folyik a képzés. Programjában szerepel továbbá felsőoktatási szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés nappali, esti és levelező tagozaton, illetve távoktatási formában.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben magyar nyelvű gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, illetve német nyelvű gépészmérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyik. A kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat biztonságtechnikai mérnöki, magyar és angol nyelvű mechatronikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatják.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzés keretében villamosmérnököket képeznek. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést a továbbtanulni szándékozóknak.
A Keleti Károly Gazdasági Kar az alapképzés során műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment szakon, kereskedelem és marketing, a mesterképzés keretében vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folytat képzést.
A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, az alkalmazott matematika, a magyar, valamint angol nyelvű mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon folytat oktatást.
Az Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvárott öt alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser, mérnök informatikus, földmérő és földrendező mérnöki, igazgatásszervező (2014 szeptemberétől közigazgatás-szervező), két mesterszakon, mechatronikai mérnök, birtokrendező mérnöki szakon folytat oktatást.
A Trefort Ágoston Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki alapszakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben biztosít műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2012. február 24-ei ülésén akkreditálta az Óbudai Egyetem mérnök informatika szakirányú mérnöktanár mesterszakját az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karára székhelyen kívüli képzésként.
Az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara napjainkban a vajdasági magyarság egyetlen egyetemi egysége, amely magyar tannyelvű oktatás folytat. A kar alapításakor stratégiai cél volt, hogy ne csak a tanító- és óvópedagógus képzésben, hanem a tanárképzésben is részt vállaljon, hiszen a vajdasági magyarság körében nagy a minősített pedagógusok hiánya.
A mérnöktanár (mérnök informatikus) mesterszakos képzés 2012 szeptemberében indult az Újvidéki Egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján.
Intézményünk 2013-ban csatlakozott az Európai Unió és Brazília között létrehozott „Science without Borders” programhoz, melynek célja brazil egyetemi hallgatók Európában történő részképzésének elősegítése. A brazil kormány kérésének megfelelően első körben az egyetem három angol nyelvű BSc és két PhD programját kínálta fel a brazil egyetemisták részére. Az eltelt időszakban az alapszakok száma négyre bővült, melynek eredményeképpen a hallgatói létszám mára meghaladta a százas nagyságrendet.
2014 szeptemberétől a nemzetközi hallgatók jelenléte is jelentősen átalakult. Több, mint 70 Erasmus programban résztvevő hallgató kezdte meg tanulmányait rövid távú mobilitási programjában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően megjelentek a teljes képzési ciklusban tanuló külföldi hallgatók is az egyetem falai között, akik 5 alapképzési-, 3 mesterszintű képzési szakon folytathatnak tanulmányokat, illetve 3 doktori iskolánkban lehetnek részesei a tudomány magasabb szintű elsajátításának.
A külföldi hallgatók jelenléte hozzájárul az egyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, az intézmény tágabb környezetének fejlődéséhez is.
A Kárpát-medencei székhelyen kívüli képzések bővítését jelentette az Erdélyben a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás, mely levelező könnyűipari mérnök alapképzési szak indítását fogalmazta meg Székelyudvarhelyre.
2014. szeptember 1-jén az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ részeként a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum (K-MOOC) megnyitotta kapuit.
A K-MOOC mind nevében, mind céljában szorosan kapcsolódik a világon egyre népszerűbb és egyre elterjedtebb Massive Open Online Courses (MOOC) rendszerhez. Az elnevezésben a „massive” a tömegoktatási célt, az „open” az összes oktatási anyag szabad hozzáférhetőségét, míg az „online” a tetszőleges böngészővel, tetszőleges számítógépen vagy mobil eszközön történő elérhetőséget jelenti. A magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként az Óbudai Egyetem négy kurzussal indította el ezt a hasznos és jövőbe tekintő kezdeményezést, amely így kiszolgálja a Kárpát-medencében és különösen a határon túli magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményeket.
Az egyetemi fejlesztések a képzési létszámban is visszatükröződnek. Az egyetem alapítása óta folyamatosan nőtt a hallgatói létszám, 2014-ben meghaladta a 13.000 főt.
Az egyetem oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a kutatás versenyképes művelése. Ennek érdekében a tudás létrehozását és hasznosítását támogató környezetet biztosít az akadémiai értékek kibontakozásának és az ipari partnerekkel végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kiterjesztésének. A hazai és nemzetközi kutatási programok részeként ez irányú tevékenysége átfogja a célzott alap- és alkalmazott kutatást, a fejlesztést és innovációt az oktatási profiljához tartozó tudományterületeken.
A kutató-fejlesztő és innovációs tevékenység a tudománypolitikai stratégia megvalósítását biztosító Egyetemi Kutató és Innovációs Központ szervezeti egységeiben valósul meg. Jelen pillanatban 5 tudásközpontban folyik a magas szintű tudományos tevékenység.
Az Egyetemi Innovációs és Kutatóközpont mellett kompetencia központok hálózata jött létre.
Az intézmény tudományos műhelyei jelentik azt az ösztönző keretet, amelyen belül különböző intézetek, illetve karok szakembereinek integrált együttműködése révén a profiljukba tartozó területek kutatása a korábbiakhoz képest még magasabb szinten és eredményesebben folytatható. E műhelyek egyúttal a doktori képzés tudományos hátterének biztosítására is hivatottak.
Több tudományterületen nemzetközileg is elismert kutató központ és tudományos műhely működik. Az Óbudai Egyetem kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szervezetek, így az EUA, a SEFI, az IEEE, az IGIP tagja.
Az Óbudai Egyetem közel 300 nemzetközi együttműködési szerződéssel rendelkezik több mint 40 ország intézményeivel. A megállapodások tudományos, kutatási, oktatás- és képzésfejlesztési együttműködésre, konferenciaprogramok közős szervezésére, tudományos közlemények megjelentetésére, oktatói és hallgatói cserékre irányulnak mindkét fél számára előnyös kapcsolatot létesítve.
A kiváló hazai és külföldi szakemberekből válogatott nemzetközi szerkesztőbizottsággal működtetett Acta Polytechnica Hungarica című egyetemi tudományos folyóirat bekerült a Google Scholar adatbázisába, a Thomson Reuters felvette az információterjesztési körébe, és a Science Citation Index Expanded (SciSearch®), valamint a Journal Citation Reports/Science Edition mutatókkal is ellátta.
Az egyetem gyakorlatorientált képzésénekeredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a tésztahíd-építő házibajnokságokon, a RECCS kárpátmedencei, valamint a kanadai világbajnokságokon, a Design Challenge robotépítő, a Bosch Elektromobil, Mitsubishi-Scholarship, Pneumobil, Shell Eco-marathon, a HajósGyörgy Matematika, a PLC irányítástechnikai programozó versenyek.
Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepelnek országos és nemzetközi sportversenyeken is.
Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, valamint a Könnyűipari Műszaki Főiskola.
Az integrációval párhuzamosan zajló kari akkreditációs folyamat eredményeképpen a főiskola ötkarú oktatási intézménnyé alakult át, így a képzés az alábbi karokon kezdődött meg:
Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar,
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar,
Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar,
Neumann János Informatikai Főiskolai Kar,
Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar.
A Magyar Akkreditációs Bizottság ütemezésének megfelelően a főiskola 2005-ben került tanúsításra. A MAB plénuma 2005. decemberi ülésén elfogadott akkreditációs értékelés kiemelte:
A hatályos felsőoktatási törvény 81.§ (4) és a 122. §-ban foglaltak értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság intézményi akkreditációs eljárás keretében értékelte a Budapesti Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát, és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az intézményben folyó képzési és kutatási tevékenység megfelel a hatályos Ftv. követelményrendszerének, továbbá azoknak a minőségi elvárásoknak, amelyeket a MAB elvi állásfoglalása főiskola, főiskolai kar, illetve a hagyományos képzési rendszerhez tartozó képzések akkreditációjának feltételéül szab.
A plénum határozat kiemeli:
A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 2000. január elsején három nagy múltú műszaki főiskola integrációjával jött létre, és az elődök haladó hagyományainak megőrzésével, valamint az új intézmény hazai és nemzetközi elismertségének megteremtésével rövid idő alatt a régió egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált...
2006 októberében kezdte meg tevékenységét a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT), mely a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, az oktatást, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység.
A főiskola intézményfejlesztési tervével összhangban 2007 januárjától a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Mérnökpedagógiai Intézete, valamint a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézete összevonásával jött létre a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ. Módosult a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar új megnevezése Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karra, és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar neve – a környezetmérnöki alapképzés erőteljesebb kifejezésre juttatása érdekében – Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karra változott. A székesfehérvári Számítógéptechnikai Intézet – a rektor közvetlen felügyelete mellett – Regionális Oktatási és Innovációs Központ–Székesfehérvár-rá alakult át, mely önálló gazdálkodási jogkörű egységként ellátja az interdiszciplinális képzési és kutatási feladatokat. 2007 májusában a Rektori Hivatal keretében kialakításra került a Pályázati és Technológia Transzfer Iroda, majd 2009. január 1-jével a Közbeszerzési Központ.
A Bánki Donát Műszaki Főiskolán az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakon végeztek hallgatók, míg a Könnyűipari Műszaki Főiskola könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket.
2002 szeptemberétől kerültek bevezetésre a kredittantervek. Ekkor a főiskola öt karán, a nappali tagozaton nyolc főiskolai szakon – a gépészmérnöki, a biztonságtechnikai, a villamosmérnöki, a gazdasági informatika, a műszaki menedzser, a műszaki informatika, a könnyűipari mérnöki, valamint a mérnöktanári – folyt a képzés.
A Bolognai folyamattal összhangban a főiskola 2002-ben megkezdte a felkészülést az új, kétciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállásra. Ennek eredményeként 2004-ben pilot projekt keretében a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon az országban az elsők között elindult a mérnök informatikus szak BSc képzés formájában.
A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott sikeres szakindítási kérelem birtokában 2005 szeptemberében megkezdődött a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki és a könnyűipari mérnöki alapképzési szakokon az oktatás. A műszaki menedzser és a gazdálkodási és menedzsment szakok indítására 2006-ban kerülhetett sor.
2007-ben indult meg a mechatronikai mérnöki szakon az angol nyelvű képzés, majd 2008-ban a részben német nyelvű gépészmérnöki oktatás, valamint az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés.
2005-ben megkezdődött a mérnök informatikus, a műszaki tanár, a biztonságtechnikai mérnök, valamint a mechatronikai mérnök mesterszakok alapítása. A folyamat eredményeképpen 2007-ben megindult az oktatás a mérnöktanár (gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus) és a biztonságtechnikai mérnöki szakon, majd 2008-ban kiegészült a mérnöktanár szak (könnyűipari mérnök, gazdálkodási mérnök), és megkezdődött a képzés a mechatronikai mérnöki, a mérnök informatikus, a vállalkozásfejlesztés és a könnyűipari mérnöki szakokon. 2009 végére 11 magyar nyelvű és 2 idegen nyelvű alapszakon és 6 mesterszakon folyt a képzés. 2009-ben a MAB akkreditálta a kereskedelem és marketing alapképzési szakot, melynek eredményeképpen a képzés e szakon 2010-ben indulhatott meg.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben erős informatikai alapokra épülő, a gazdasági élet számos területén keresett gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyt. A mesterszakokon az alapszakokon végzett kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat mechatronikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatták. A 2 éves gépipari mérnökasszisztens szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak és a gépészmérnöki alapképzésbe kreditbeszámítással kapcsolódhattak be.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzésben a gazdaságban keresett villamosmérnökök képzése folyt. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést a továbbtanulni szándékozóknak. A felsőfokú szakképzés keretében villamosmérnök-asszisztens szakon, valamint médiatechnológus-asszisztens szakon folyt képzés.
A Keleti Károly Gazdasági Karon az alapképzés keretében műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment, a mesterképzés során vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folyt képzés. A 2 éves pénzügyi szakügyintéző szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak. A 2 féléves üzleti tanácsadás (coach) szakirányú továbbképzés hallgatói üzleti tanácsadás szakértői oklevelet kaptak.
A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, valamint a mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon és a könnyűipari mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.
A Regionális Oktatási és Innovációs Központ három alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser és mérnök informatikus, valamint egy felsőfokú szakképzés keretében, műszaki informatikai mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.
A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki szakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben folytatott műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.
A szakirányú továbbképzések keretében meghirdetésre került az infokommunikációs (KVK), az üzleti tanácsadás (KGK), a számítógép-hálózati szakmérnök (ROIK), a veterán-gépjármű restaurátor (BGK), a munkavédelmi (BGK), a logisztika-kontrolling (KGK), a gazdálkodási szakmérnök (KGK), a világítástechnika (KVK) szakirányú továbbképzési szak.
A főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány és az Oktatási Minisztérium, valamint a MAB követelményrendszerének megfelelő minőségirányítási rendszert épített ki, a Minőségirányítási kézikönyv, az eljárások kidolgozása 2002-ben fejeződött be. Az ISO 9001:2000 számú szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítására 2004 elején került sor, majd az első tanúsítási időszak lezártával felügyeleti auditot hajtottak végre, mely során kiállított okirat szerint a főiskola szervezete továbbra is kielégíti a szabvány követelményeit az akkreditált felsőoktatás, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és a tudományszervezés működési területen.
A főiskola eredményesen szerepelt pályázatával az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett 2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a Felsőoktatási intézmény kategóriában, ahol Bronz Fokozatú elismerésben részesült. A 2008-as Minőségi Díj pályázat során a Díjbizottság által kijelölt Látogató Bizottság értékelve a főiskola tevékenységét, a pályázatra 437 pontot adott, melynek alapján az oktatási és kulturális miniszter Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevelet adott át a Szenátus Ünnepi Tanévnyitó ülésén.
Kiemelkedő sikert jelentett, hogy a 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat eredményeképpen a Szenátus Jubileumi Kibővített Tanévnyitó Ülésén – a legmagasabb elismerés – a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra.
A főiskola 2006-ban a hazai felsőoktatási intézmények közül ötödikként, a főiskolák közül elsőként nyerte el a hallgatói és oktatói mobilitást ösztönző Erasmus tevékenységével az E-Quality Európai Minőségi Díjat. Az Erasmus program magyarországi működésének 10. évfordulója alkalmából 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kiváló Erasmus Koordinátor díjat adományozott. 2009-ben Nemzetközi együttműködési kultúráért Nívódíjban részesült az intézmény.
A főiskola gyakorlatorientált képzésének eredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóinak kiváló teljesítményei, melyet a tésztahíd építő házibajnokságokon, a RECCS Kárpát-medencei, valamint a kanadai világbajnokságokon értek el. A Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet mintegy tíz évvel ezelőtt csatlakozott a versengéshez, s hallgatói az elmúlt 7 évben a kanadai Okanagan University College legrangosabbnak számító világversenyét 6 alkalommal nyerték meg.
Az eddigi öt hazai versenyen született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye. A RECCS 2006-on például Vida Balázs győri építészhallgató közel 400 kg-os eredménnyel győzött, 2008-ban pedig a Bánkis Márkos Szilárd Attila hídja 555,2 kg terhelésnél ment tönkre.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói 2008 után 2009-ben is megnyerték a Design Challenge robotépítő versenyt. A Bosch Elektromobil 2009-es versenyén a Kandó Kar egyik csapata a legjobb műszaki megoldás díját nyerte, a másik csapata a II. helyezett lett összetettben, és a harmadik helyezést érte el a gyorsasági versenyben.
A Kandó Kar III. évfolyamos hallgatója, Boros Tamás a Mitsubishi-Scholarship 2009. évi nemzetközi versenyének hazai győztese lett azzal a dolgozatával, melyben egy összetett oktatási modellt dolgozott ki, melynek segítségével növelni lehet a villamosmérnök képzés színvonalát, s ennek hatására képzettebb mérnökök kerülhetnek az iparba.
A 2008-as tapasztalatok alapján a Pneumobil 2009 versenyre már négy Bánki kari csapat is benevezett. A 34 pneumobil járművet felsorakoztató versenyen – az elmúlt évi 2. helyezést követően – a csapatok a mezőny első negyedében végeztek. A Bánki Kar hallgatói a 2008-as eredményük után 2009-ben új hazai csúcsot értek el a Shell Eco-marathon versenyen. A csapat a prototípus kategóriában egy liter benzin energiájával 100 km-rel ment többet a tavalyi eredményénél, így 282 km-t ért el.
A korábbi helyezésekhez képest kiemelkedő sikert jelentett a 2009-es Hajós György Matematikaverseny: az első három helyezést rendre a Neumann János Informatikai Kar (elnyerve a vándorkupát), a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar, és Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói csapata nyerte.
Az évről évre megrendezésre kerülő PLC országos irányítástechnikai programozó vetélkedőn a főiskola csapatai sikereket értek el. A 2009. évi megmérettetésen a Kandó Kar Automatika Intézet Óbudai Thevenin csapata az első, az Óbudai Norton csapat a harmadik helyezést szerezte meg.
A Magyarországon akkreditált angol üzleti szaknyelvi vizsgán 2008-ban Holló Péter KGK-s hallgató arany minősítést kapott, míg 2009-ben Szabó Ildikó ezüstérmes elismerést vehetett át Greg Dorey nagykövettől a Brit Nagykövetségen. 2009-ben az ERASMUS csereprogram két milliomodik résztvevője a főiskola Neumann János Informatikai Kar hallgatója, Németh Gergő lett. A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete által 2009-ben megrendezett IDŐgép témájú InPulse országos innovációs versenyen a hatos döntőbe jutott a főiskola hallgatóiból álló három csapat.
Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepeltek hazai és nemzetközi sportversenyeken: pl. Sebestyén Júlia a 2004-es műkorcsolya Európa-bajnokság aranyérmese, Rédli András a magyar párbajtőr válogatott tagjaként 2009 októberében a törökországi antalyai vívó világbajnokságon ezüstérmet szerzett, Németh Balázs mechatronikai mérnök szakos hallgatónk a gyorsasági motoros világbajnokságon remek teljesítménnyel zárta az évet, de büszkeség tölt el bennünket annak kapcsán is, hogy a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokon az összesített pontversenyben hallgatói csapatunk került ki győztesnek.
A Közép Ipartanoda és a Technológiai Iparmúzeum az új otthonában sikeresen oldotta meg feladatait: a múzeum gyarapodó gyűjteménye szerves részévé vált az oktatásnak, az ipariskola tanárai bekapcsolódtak az iparmúzeum tevékenységébe. Az intézmény hírnévre szert tett tanárai, Arany Dániel, Edvi Illés Aladár, Egerváry Jenő, Faragó Ödön, Jalsoviczky Géza, Lencz Ödön, Klemp Gusztáv, Petrik Lajos és még sokan mások nagyban hozzájárultak a hazai gépipar fejlesztéséhez. Az intézmény megújult tartalommal az 1891/92. tanévtől hivatalosan is Magyar Királyi Állami Ipariskolaként tevékenykedett, majd a tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolaként adott ki végbizonyítványt.
A századforduló utáni években – az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők, a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. A harmincadik tanévről kiadott értesítő szerint 1532-en szereztek képesítést. A létszámnövekedés miatt szükségessé vált több szakosztály kiválása, önálló elhelyezése.
Az 1938. évi XIII. törvénycikk létrehozta az új típusú ipari középiskolát, majd a II. világháború szörnyű pusztításait követően az Iparmúzeumot összevonták több kísérleti és anyagvizsgáló intézettel, s a Magyar Királyi Technológia és Anyagvizsgáló Intézet jogutódjaként jött létre a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az Iparmúzeum fennmaradt könyvtára több átalakulást követően 2001-től a BME OMIKK néven végzi tevékenységét.
A háború alatt létrehozott új középiskola-típusok részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gazdaságpolitika változása az iskola nevének és jellegének gyakori változásában is tükröződött. Az intézmény 75. születésnapján rendezett ünnepségen, 1954. december 19-én felvette Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök nevét. A különböző megnevezésű ipari gimnáziumokat és technikumokat követően a Kormány 12/1962. (V. 5.) számú rendelete létrehozta a felsőfokú technikumot. Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete intézkedett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről.
A Kandó megalakulása
A Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola épületét Pártos Gyula 1900-ban 100 tanulóra tervezte, az 1930-as évek közepére az épület szűknek bizonyult. 1914-ben megkezdték az iskola bővítését, mely az 1936-1938-as években folytatódott, a Tavaszmező utcai fronton az iskola új épületszárnnyal bővült.
Az 1941/1942-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megnyílt az anyaintézmény falai között a Villamosipari Középiskola. Ezzel egyidejűleg az iskola felvette Kandó Kálmán nevét, így elnevezése Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola lett. A megszűnt Zrínyi Miklós Gimnázium Wellisch Alfréd műépítész által tervezett kétemeletes épületét megkapta a Kandó Kálmán Ipari Gimnázium. 1948-1955 között a megfelelő minisztériumi koncepció híján szinte évente változott az iskola neve és képzési struktúrája.
Az iskolában 1962. szeptember 1-jén indult meg a képzés a felsőfokú technikum esti, majd 1963. szeptember 1-jén a nappali tagozatán. Így létesült a Tavaszmező utca 15-17. szám alatt a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum mellett a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, a Nagyszombat utca 19-ben a Bláthy Ottó Erősáramú Technikum mellett a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum és az Üteg utca 15-ben a középfokú technikum mellett a Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum. Az 1969. március 4-én megjelent Elnöki Tanácsi törvényerejű rendelet létrehozta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát.
A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola
Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete a főiskola feladatául a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek vezetésének és szervezésének, a termelés programozásának és irányításának, a termelést kiszolgáló üzemek irányításának és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzését határozta meg. A rendelettel egy időben megjelent kormányhatározat intézkedett a főiskola irányításáról, a képzés idejéről.
A főiskola indításakor az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka hét tanszék keretében folyt, majd a későbbi kilenc tanszék helyett 1987. június 30-ától négy vertikális intézet működött: a Gépgyártástechnológiai, a Gép- és Rendszertechnikai, az Informatikai és Szervezési, valamint a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet.
A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban rangot kivívott főiskola oktatási profilját szélesítve a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtott, melynek eredményeképpen az intézmény nevéből a gépipari jelzőt 1991-től elhagyta, Bánki Donát Műszaki Főiskola néven folytatta tevékenységét. Az intézményt és a képzési területeit a Magyar Akkreditációs Bizottság 1994/95-ben az elsők között akkreditálta. Az intézmény fő profilja a főiskolai gépészmérnökképzés, az erős informatikai alapokra épülő – a gazdasági élet számos területén keresett – műszaki menedzser és műszaki informatikus oktatás, valamint az összes szakhoz kapcsolódó mérnöktanári képzés volt.
A Bánki Főiskola társult tagja lett a budapesti műszaki főiskolák együttműködésére alapított Budapesti Politechnikumnak, részt vett két multidiszciplináris mérnökképzésben: a biztonságtechnikai, valamint az angol hagyományokon alapuló, angol nyelven folyó integrált gépész-villamosmérnök képzésben.
Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Kandó Főiskola feladatául a híradásipari berendezés- és készülékgyártás, a műszeripari és automatika berendezés és elemgyártás, a híradásipari alkatrészgyártás, a villamosgép- és készülékgyártás, üzemeltetés, karbantartás, a szabályozott hajtás, vezérlőberendezés-gyártás, üzemeltetés, karbantartás munkafolyamatainak irányítására alkalmas szakemberek képzését jelölte meg.
A Gyengeáramú Kar a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumból alakult ki a Tavaszmező utca 15-17-ben, mely egyben a főiskola központi telephelye lett. Az Erősáramú Kar a Felsőfokú Villamosgépipari Technikumból jött létre a Nagyszombat u. 19-ben levő telephelyen. Az 1035/1970. (VIII. 7.) Kormányhatározat alapján a székesfehérvári Felsőfokú Gépipari és Híradásipari Technikum híradásipari szakja beleolvadt a Gyengeáramú Karba, s kihelyezett tagozatként híradástechnikai, majd 1971-től számítástechnikai és számítógépgyártási szakembereket képezett, igazodva a város ipari hátteréhez.
A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola megalapításakor a Gyengeáramú Karon híradásipari, műszer és automatika, alkatrészgyártó, számítástechnikai eszközök szakon, az Erősáramú Karon villamos gépek és készülékek, automatika, villamosenergiaipari szakon oktattak. Az 1971/1972-es tanévben indult meg a műszaki tanár szak, mely mindkét karon valamennyi szakhoz kapcsolódott. 1973-ban került bevezetésre az első, egységes képzési struktúrájú tanterv a Gyengeáramú és az Erősáramú Karon.
Megalakulásakor a főiskola kari-tanszéki rendszerben működött. 1979-ben megváltozott a szervezeti felépítés, melynek következtében – általában két korábbi szakmai tanszékből – egy-egy szakintézet alakult, megszüntetve a kari tagozódást. 1991-ben a főiskola neve Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elnevezésre változott, kifejezve ezzel a szélesebb képzési profilt. 1992-ben több intézet nevében módosításokat hajtottak végre és ezzel kialakult a főiskola szervezeti felépítése, mely 1999-ig nem módosult.
1987-ben a Kandó Főiskola megkapta az engedélyt a műszaki informatika szak indítására. A műszaki tanár szak tantervének bővítésével lehetőség nyílt az informatika szakon tanuló hallgatók részére a tanári szak felvételére. Az 1980-as fejlesztést követően a villamos üzemmérnök képzésben a tanterv – híradásipari, műszeripari és automatizálási, mikroelektronikai, alkatrész- és készüléktechnológiai, számítástechnikai eszközök, szervezés és számítástechnika alkalmazása, villamos gépek és készülékek, erősáramú automatika, villamosenergetika – szakokra és ágazatokra tagozódott. A műszaki tanár szak minden szakhoz kapcsolódott.
1991-ben az újonnan megalakult Társadalomtudományi Intézet posztgraduális képzés keretében megindította a vállalkozó menedzser képzést a végzett hallgatók számára. A képzés tapasztalatait felhasználva 1993-ban a főiskola megkapta a műszaki menedzser szak indítási engedélyt. Még ebben az évben a biztonságtechnika szakon is megindult a képzés, melyet a Budapesti Politechnikum keretében közösen indított a Bánki Donát, a Bolyai János Katonai, a Kandó Kálmán, a Könnyűipari és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola.
1993-ban kezdődött meg a képzés az integrált gépész-, villamosmérnök szakon a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és az angliai Nottingham Trent University-vel közösen. A 6 féléves oktatás angol nyelven folyt, a végzett hallgatók megkapták a KKMF és a BDMF közös oklevelét, valamint a Nottingham Trent University BEng diplomáját.
Az 1996-ban életbe léptetett tantervek alapján a villamosmérnök szak automatizálási, elektronikus eszközök, híradástechnika, műszer-automatizálási, számítástechnikai, villamosenergetika, műszaki-gazdasági-informatikai szakirányán, a műszaki informatika szakon, valamint a műszaki menedzser szakon folyt a képzés. A villamosmérnöki szakon is 1997 őszétől lehetett jelentkezni a kooperatív képzésre, melyen a nappali tagozaton a 6 félévet eredményesen befejezett hallgatók vehettek részt. A jelentkezők 10 hónapos önkéntes szakmai gyakorlat keretében a hét négy napján mérnöki feladatokat láttak el a vállalatnál, míg egy napot a főiskolán töltöttek, ahol egy 150 órás képzésben részesültek.
A Könnyűipari Műszaki Főiskola
A Könnyűipari Műszaki Főiskola a 1972. évi 16. sz. tvr. alapján létesült a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1035/1972. (VIII. 27.) Mt. határozat figyelembe vételével, a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével.
Az alapítólevél értelmében nappali tagozatán három, esti, levelező tagozatán négy év volt a tanulmányi idő, melynek elvégzését követően a sikeres államvizsgát tett hallgatók végzettségük szakirányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet kaptak. Az üzemmérnökök képzése a bőrfeldolgozóipari szakon (cipő-, bőrkonfekcióipari ágazat), a nyomdaipari szakon (nyomtató ágazat, formakészítő ágazat), a papíripari szakon (papírgyártó és feldolgozó ágazat), a ruhaipari szakon (gyártáselőkészítő és modellszerkesztő ágazat, technológus ágazat), valamint a textiltechnológiai szakon (fonó-, szövőipari ágazat és a kötő-, hurkolóipari ágazat) kezdődött meg.
A főiskola 1972 novemberétől a III. kerületi Doberdó úton átadott épületegyüttesben folytatta képzési tevékenységét. Az új épületet pénzhiány miatt kisebbre tervezték, majd pótlólagos beruházással 1977-ben 1038 m2-rel bővült területe. Ekkor kerültek kialakításra a bőr-, textil- és a papíripari laboratóriumok, a géptermek.
A főiskola első kísérleti tantervei a felsőfokú technikuméra épültek. Néhány év tapasztalata alapján az 1977-es évektől tantervmódosításra került sor, melynek célja az alapozó oktatás megerősítése volt, valamint, hogy a képzésük megfeleljen egy kétfokozatú képzés első szintjének. Az 1987-es oktatáskorszerűsítés legfontosabb feladatának a képzés technológus jellegének erősítését tekintette. 1995-től a textilipari képzés modulrendszerébe illesztve bevezetésre került minőségügyi tananyag, majd az országban először a KMF-en jelent meg a minőségbiztosító szakirány, mint graduális felsőoktatási képzés.
1995-ben indult útjára az élsportolói tagozat és nyert elismerést a sportmozgalom irányítói és szereplői körében. Az 1996/97. tanévtől a könnyűipari mérnökképzés mellett kiterjesztésre került az élsportolói tagozat a menedzser szakra. Az 1997/98-as tanévben 170 élsportoló jelentkezett és nyert felvételt. A főiskola élsportolói Olimpián, világ- és Európa bajnokságon, egyetemi-főiskolai világbajnokságon vettek részt, szereztek elismertséget és hírnevet az intézménynek.
A főiskolán az oktatási feladatok tanszéki keretben folytak. A Gépészeti Tanszéken oktatott tantárgyak alapozó jellegűek voltak, amelyekre szervesen ráépültek a szakmai tanszékek speciális tananyagai. A szakirányú képzés a Ruhaipari, a Textiltechnológiai, a Nyomdaipari, a Csomagolás- és Papírtechnológiai Tanszék oktatói működtek közre.
Az Óbudai Egyetem Szenátusa az Egyetem döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. A Szenátus elnöke a rektor. A Szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.
A Szenátus funkcióból eredő és választott tagokból áll. A Szenátus létszáma: 25 fő.
rektor (hivatalból)
A Szenátus választott tagjai:
az Oktatási Bizottság által választott képviselő (1 fő)
az egyetemi tanárok, főiskolai tanárok, egyetemi docensek, főiskolai docensek, adjunktusok, tanársegédek, mesteroktatók beleértve az e besorolásnak megfelelő tudományos kutatókat, és a tanári munkakörben foglalkoztatottak, karonként 2-2 fő (14 fő)
a segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak közösségének képviselője (1 fő)
Egyetemi Kutató és Innovációs Központ választóközösségéből (1 fő)
A Szenátus delegált tagjai:
a reprezentatív szakszervezet képviselőjének megválasztása a szakszervezeti fórumon történik a szervezet szabályzatának megfelelően (1 fő),
az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselője, megválasztása az önkormányzat alapszabályában rögzítettek szerint történik (5 fő)
a Doktorandusz Önkormányzat képviselője, megválasztása az önkormányzat alapszabályában rögzítettek szerint történik (1 fő)
A Szenátus állandó – tanácskozási jogú – meghívottai (amennyiben nem választott tagjai a Szenátusnak):
a Fenntartó Kuratórium tagjai,
az Egyetem előző rektorai,
a rektorhelyettesek,
a gazdasági főigazgató,
a karok dékánjai, az EKIK főigazgatója,
az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke,
a doktori iskolák vezetői,
az EKIK Nemzetközi Testületének elnöke,
a rektori kabinetvezető, aki egyben a Szenátus titkára,
rektori hivatalvezető
a belső ellenőrzési vezető,
az Üzemi Tanács elnöke,
az egyetemi és a kari hallgatói önkormányzatok elnökei.
Hivatalból tagja a Szenátusnak
Prof. Dr. habil. Kovács Levente
Rektor
A Szenátus választott tagjai:
az Oktatási Bizottság által választott képviselő
Dr. Seebauer Márta
Szenátor
az egyetemi tanárok, főiskolai tanárok, egyetemi docensek, főiskolai docensek, adjunktusok, tanársegédek, mesteroktatók beleértve az e besorolásnak megfelelő tudományos kutatókat, és a tanári munkakörben foglalkoztatottakat (karonként 2-2 fő)
Prof. Dr Györök György (AMK)
Szenátor, dékán
Prof. Dr. Rajnai Zoltán (BGK)
Szenátor, dékán
Haraszti Ferenc (BGK)
Szenátor
Dr. habil. Garai-Fodor Mónika (KGK)
Szenátor, dékán
Dr. Nagy Viktor (KGK)
Szenátor
Dr. habil. Nádai László (KVK)
Szenátor, dékán
Dr. Rácz Ervin (KVK)
Oktatási rektorhelyettes, szenátor
Prof. Dr. Kozlovszky Miklós
Szenátor, dékán
Dr. Eigner György (NIK)
Szenátor
Dr. habil. Koltai László (RKK)
Szenátor, dékán
Dr. Oroszlány Gabriella (RKK)
Szenátor
Prof. Dr. Gall Anthony John (YBL)
Szenátor, dékán
Mizsei Anett (YBL)
Szenátor
Dr. Pődör Andrea (AMK)
Szenátor
Dr. Makó Ferenc
Szenátor
a segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak választóközösségéből
Kapás Zsolt
Szenátor
A Szenátus delegált tagjai:
a reprezentatív szakszervezet képviselője
Kamuti Hajnalka
Elnök
az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselői
Csuzi Henrik
Szenátor (Elnök, EHÖK)
Nagy Sándor Márton
Szenátor (Elnök, NIK)
Bekő Bálint
Szenátor (Alelnök, EHÖK)
Horváth Gergő
Szenátor (Elnök, BGK, HÖK)
a Doktorandusz Önkormányzat képviselője
jelenleg nem betöltött
DÖK
A Szenátus állandó - tanácskozási jogú - meghívottai
Varga Mihály
Fenntartó Kuratórium elnöke
Cser-Palkovics András
Fenntartó Kuratórium képviselője
Dr. Drozdy Győző
Fenntartó Kuratórium képviselője
Sinkó Ottó
Fenntartó Kuratórium képviselője
Prof. Dr. Rudas Imre
Egyetem előző rektora, EKIK Nemzetközi testületének elnöke
Prof. Dr. Réger Mihály
Egyetem előző rektora, Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola vezetője
Prof. Dr. Molnár András
Általános rektorhelyettes
Prof. Dr. Gulácsi László
Tudományos rektorhelyettes
Dr. habil. Felde Imre
Ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes,
Fehér Botond
mb. Gazdasági főigazgató
Dr. Haidegger Tamás
Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója
Prof. Dr. Tar József
Alkalmazott Informatikai és Alkalmazott Matematikai Doktori Iskola vezetője
Prof. Dr. Pintér Cvetityánin Lívia
Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetője
Dr. Várkonyiné Prof. Dr. Kóczy Annamária
Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke
Dr. Csepeli Zsuzsanna
Rektori kabinetvezető, Szenátus titkára
Rektori hivatalvezető
Dosztály Mária
Belső ellenőrzési vezető
Üzemi Tanács elnöke
Szenátorként szavazati jogú tagja a testületnek
EHÖK elnöke
Mátrai Cintia
RKK HÖK elnöke
Varga-Tóth Ádám
KVK HÖK elnöke
Epresi Konrád
AMK HÖK elnöke
Horváth Gergő
BGK HÖK elnöke
Uzsoki Virág Olimpia
YBL mb. HÖK elnöke
Barcsa Levente
Egyetemi Hallgatói Önkormányzat kollégiumi ügyekért felelős elnökségi tagja
Meghívottak:
PR és sajtócsoport vezetője
Hegyesi Franciska
Elektronikus és Digitális Tananyagok Iroda vezetője
English
Magyar