Új foglakoztatás-egészségügyi szolgáltatója van az egyetemnek 2018-tól

Az Óbudai Egyetem munkatársainak foglalkozás-egészségügyi ellátását (a munkavédelmi ellátás keretében) 2018 januárjától új szolgáltatóval, az Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóságával kötött szerződés keretében kívánja biztosítani.

Ez a közel 70 éve alapított intézmény a munkaegészségügy területén szakmai-módszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, megelőző alapintézményi feladatokat lát el. Részt vesz szakterülete tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, a munkavállalók egészségének javításával, betegségek megelőzésével összefüggő tudományos kutató, elemző, oktató, képző, továbbképző, tájékoztató, szervező feladatokban, hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében.

Klinikai tevékenysége keretében többek között a behívott foglalkozási betegek szakvizsgálatát, felülvizsgálatát és gyógykezelését végzi, foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátási feladatokat lát el, továbbá végzi a polgári repülő-egészségügy alkalmassági vizsgálatokat, valamint foglalkozási járóbeteg szakrendeléseket működtet.

Ennek az intézménynek a közreműködésével indult 2010-től – és folyik jelenleg is - a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon a munkavédelmi szakmérnök/szakember képzés.

A foglalkozás-egészségügy feladatai

A munkaegészségügy - ezen belül a foglalkozás-egészségügy - egészségügyi szolgáltatás, amelynek működését, szervezetét, feladatait nemzetközi szerződés, törvények és egészségügyi miniszteri rendeletek szabályozzák. Emellett népegészségügyi tevékenység, mely a munkahelyeken valósít meg primer és szekunder preventív feladatokat, hozzájárulva ezzel a társadalom egészségi állapotának javításához.

A foglalkozás-orvostan a preventív orvostudomány egyik legfontosabb ága, feladata multidiszciplináris és szorosan a munka világához kötődik. Tevékenységének középpontjában a munkahelyen végzett orvosi ellátás áll. Ehhez kapcsolódóan közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények kialakításában, és ellátja a keresőképes ember (munkavállaló) egészségének megőrzéséhez, az egészségfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat is. Közreműködik a munkahelyeken a munkát végző ember egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének kialakításában, kiemelt feladtat a foglalkozási eredetű megbetegedések kialakulásának megelőzése, az esetleg kialakult foglakozási eredetű egészségkárosodások korai felismerése és ellátása. Ennek érdekében vizsgálja és értékeli a munkahelyen fellelhető egészségi kockázatokat, javaslatot tesz azok megelőzésére, vizsgálja és méri a munkavállalók munka- és funkcionális kapacitását, azokat adaptálja a munkakörükhöz, közreműködik a foglalkozási rehabilitációjukban, a munkavállalók egészségének megőrzésében, a sérülékeny csoportba (pl. várandósok, nem régen szült dolgozók, fiatalkorúak) tartozó munkavállalók alkalmazásában. A foglalkozás-egészségügy feladatában jelentős szerepet kap a munkatársak számára nyújtott tanácsadás, képzés, felvilágosítás.

E szakterület célja tehát, hogy a munkavállaló egészségesen töltse munkás éveit, foglalkozási vagy foglalkozással összefüggő megbetegedése ne alakuljon ki, esetleges (nép) betegsége korai stádiumban kerüljön felfedezésre, lehetőleg egészségesen érje meg az öregségi nyugdíjkort.

Az egészséget nem veszélyeztető munkahely és egészséges munkavállaló, a munkahelyeken jelenlevő egészségügyi szolgáltatóval, a foglalkozás-orvostan szakorvos közreműködésével biztosítható.

Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg munkavállalókkal, a munkaerő jó egészségi állapota tehát alapvetően befolyásolja a nemzet sorsát és a jövőre vonatkozó kilátásait. Nemzetgazdasági jelentőségű, hogy a foglalkozási eredetű egészségkárosodások (megbetegedések) megelőzhetővé váljanak, a sorsszerű betegségek korai stádiumban felfedezhetők legyenek. 

A foglalkozás-egészségügyi ellátás akkor lehet eredményes és hatékony, ha a dolgozó embert érő valós munkahelyi/munkakörnyezeti kockázatokhoz kapcsolódik. Hiszen közismert tény, hogy a munkavilágának valamennyi területe az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, az oktatás és sorolhatnánk tovább minden nemzetgazdasági ágazatot, különböző egészségi kockázatot jelenthet a munkavállalók számára. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a technika fejlődésével a munkafolyamatok jelentősen átalakultak. Egyrészt komfortosabbá, biztonságosabbá vált a munkakörnyezet, másrészt új, eddig nem ismert, esetenként nagy hatósugarú egészségkárosító tényezők jelentek meg. Az egészségi kockázatok származhatnak magából a munkatevékenységből [nehéz fizikai munka (pl. bányász, kohász), közepesen nehéz fizikai munka (pl. hegesztő, esztergályos), könnyű fizikai munka (pl. portás, parkolóőr, eladó) vagy a munka lehet szellemi munka]. Ezek a különböző nehézségi fokú munkavégzések eltérő megterhelést jelent a munkavállaló számára, különböző mértékben veszi igénybe a szív és érrendszerüket, mozgásszerveiket vagy éppen jelentős mentális terhelést jelenthetnek. Az egészségi kockázatok másrészt eredhetnek az adott technológiával összefüggő munkakörnyezetből is. Ezek az ártalmak lehetnek kémiai eredetűek (gázok, gőzök, oldószerek, porok), fizikaiak (zaj, kéz-kar vagy egésztest rezgés, ionizáló-, elektromágneses sugárzás.

Az egészségi kockázat származhat a munkafeladatból, a nem megfelelő munkaszervezésből, a munkahely kialakításából illetve a munkavállaló rossz szociális helyzetéből is. Ezek a kockázatok lehetnek mentális (túl sok feladat, alulinformáltság, szalag munka, monoton munka) ergonómiai (ha a munka nem illeszkedik a munkavállaló fizikai és mentális képességeihez) vagy pszichoszociális (ha a munkavállaló hosszú ideig volt munkanélküli, munkáját családjától földrajzilag messze végzi, különösen nehéz szellemi munkát végez pl. elmebetegek gyógykezelése, ápolása). A munkahelyi stresszoroknak se szeri se száma, amely speciális betegséget idéznek elő egyes munkavállalói populációkban, gondoljunk pl. az egészségügyi dolgozók körében az ún. burn out-ra.

A felsorolt munkahelyi kockázatok mellett minden munkahelyen valamilyen - sokszor kivédhetetlen formában – fennáll a munkahelyi baleseti veszély.

Fontos azt tudni, hogy a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségi kockázatok általában komplexen vannak jelen, vagyis egy adott munkakörben több egészségi kockázat is jelen lehet.

A fentiek alapján látható, hogy amennyiben a kockázatok (expozíció) hatása nem optimális, úgy valamilyen foglalkozási megbetegedés alakulhat ki a munkavállalónál, ezért kell kiemelt fontosságúnak tekinteni a munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) kérdések kezelését.

Szabályozás

Fenti feladatok ellátására – hatályos jogszabályi előírások alapján – a munkáltató kötelezett és a – szolgáltatóval való - most létrejövő megállapodás alapján ezek az Óbudai Egyetem munkavállalói számára teljes körűen elérhetők lesznek.

E jogszabályi kötelezettségek közül mindenképpen ki kell emelni elsőként Magyarország Alaptörvényét, melynek XVII. cikkelye alapján „minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. Azzal tehát, hogy az Alaptörvény ezeket a jogokat kiemeli, különös hangsúlyt kapnak a munkavédelem és ezen belül a foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó munkavállalói jogosultságok.

A munkaegészségügy és ezen belül a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás feladatait számos, a munkavédelmi törvény végrehajtásáról gondoskodó miniszteri jogszabály tartalmazza. Ennek megfelelően a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében a szolgáltató végzi: a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát, a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat, a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást, a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat, továbbá a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását és a hivatásos közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.

A munkáltató kezdeményezésére többek között közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, a foglalkozási rehabilitációban.

Összefoglalva előbbieket látható, hogy milyen irányú és mértékű ellátásváltozás lesz biztosítható az egyetem munkatársai számára.

Megemlítjük, hogy ugyan nem a foglalkozás-egészségügyi ellátás részeként, de elérhetővé vállnak a munkatársak részére a Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság szakrendelései (belgyógyászat, bőrgyógyászat, reumatológia, fül-, orr-gégészet és audiológia, ideggyógyászat, tüdőgyógyászat, szemészet, vibrációs, fizioterápia), diagnosztikai (rtg, ultrahang, klinikai laboratórium) lehetőségei is.