Skip to main content
Logo
  • Erasmus
  • Neptun
  • Intranet
  • Közbeszerzés
  • University
  • Faculties and Schools
  • Academics
  • Research
  • International Students

GDPR – Életbe lép az EU új adatvédelmi rendelete

Az Európai Unió egész területén egységes adatkezelési szabályozás (a továbbiakban: GDPR vagy rendelet) lép életbe 2018. május 25-től. A szabályozás fő célkitűzése, hogy egységesen magas szintű jogi és technikai védelmet biztosítson a személyes adatok számára.

Az Európai Unió egész területén egységes adatkezelési szabályozás (a továbbiakban: GDPR vagy rendelet) lép életbe 2018. május 25-től. A szabályozás fő célkitűzése, hogy egységesen magas szintű jogi és technikai védelmet biztosítson a személyes adatok számára, előírva, hogy azokat főszabály szerint bizalmasan, az érintett vagy jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni, és biztosítani kell, hogy jogosulatlan személyek azokhoz ne férjenek hozzá
A GDPR legfontosabb alappillére, hogy az adatkezelőtől minél nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg, nagyobb nyomatékot kap, hogy a teljes adatkezelési folyamatnak transzparensnek kell lennie.
A magyar adatvédelmi jogszabály, rövid nevén az Infotörvény eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az Európai Unióban. A rendelet kétségkívül hoz újdonságokat, de a magyar szabályozáshoz képest rengeteg nóvumról azért nem beszélhetünk, az alábbiakban bemutatjuk a fontosabb változásokat, illetve újításokat a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest:
 
1. Az érintett fél hozzájárulásával kapcsolatos követelmények
Az érintett hozzájárulása, mint a személyes adat kezelésének jogalapja, nem új fogalom az adatvédelemben. A GDPR azonban szigorúbb követelményeket vezet be a jelenlegi szabályokhoz képest. Amennyiben a személyes adat kezelésének jogalapja az érintett fél hozzájárulása, a hozzájárulásnak egyértelműnek kell lennie. A továbbiakban a nem tevőleges magatartás már nem számít az ügyfél részéről hozzájárulásnak (Például: A check-boksz előre kipipálása nem minősül kifejezett hozzájárulásnak).
 
2. Adatkezelés nyilvántartása
Megszűnik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalos adatvédelmi nyilvántartása, a jövőben azonban minden adatkezelő köteles adatkezelési tevékenységeiről naprakész nyilvántartást vezetni és azt a hatóság felhívására rendelkezésre bocsátani.
 
3. Adatvédelmi incidens jelentése
A GDPR szerint az adatvédelmi incidenseket – azaz a személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen a jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint a véletlen megsemmisülést és sérülést – indokolatlan késedelem nélkül, legfeljebb azonban az észlelésüket követő 72 órán belül be kell jelenteni a felügyeleti hatóság, a NAIH felé. Az adatvédelmi incidenseket naplózni és dokumentálni is szükséges lesz.
 
4. Adatvédelmi tisztviselő
A rendelet az adatvédelmi tisztviselők – a jelenleg hatályos szabályozás megnevezésében belső adatvédelmi felelős – kinevezését az Infotv. szabályainál szélesebb adatkezelői körben teszi kötelezővé. A közhatalmi és közfeladatot ellátó szerv – így a felsőoktatási intézmények esetében is – elrendeli az adatvédelmi tisztviselő kinevezését.
Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az adatbiztonság megerősítését, az érintettek jogérvényesítésének elősegítését célozza. Az adatvédelmi tisztviselő felel azért, hogy folyamatosan ellenőrizze a GDPR-nak való megfelelést, tájékoztassa az adatkezelőt a vonatkozó kötelezettségekről, tanácsot adjon arról, hogy mikor és hogyan kell elvégezni az adatvédelmi hatásvizsgálatot, valamint tartja a kapcsolatot a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal és adatvédelmi kérdésekben más személyekkel.
 
5. Adatvédelmi hatásvizsgálat
Az adatvédelmi hatásvizsgálat egy olyan eljárás, amelynek során az adatkezelő a tervezett adatkezelési műveletet vagy műveleteket áttekinti, megvizsgálja az adatkezelés érintettekre gyakorolt esetleges hatását, felméri annak kockázatait, a kockázatok kezelésének módját, és mindezt megfelelően dokumentálja. Hatásvizsgálatot kell végezni minden olyan adatkezelés tekintetében, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak az érintettekre nézve.
Végezetül, a GDPR alapján harmadik országba csak akkor lehet európai adatokat továbbítani, ha a célországban is megfelelő szintű védelem biztosított a személyes adatoknak. 
 

Frissítve

2018.04.24.
Trafsaf
Degree Programs in English
International Week
  • English English
  • Magyar Magyar

Quicklinks

  • Faculties and Doctoral Schools
    • Alba Regia
    • Bánki Donát
    • Kandó Kálmán
    • Keleti Károly
    • John von Neumann
    • Rejtő Sándor
    • Ybl Miklós
    • Doctoral School of Applied Informatics and Applied Mathematics
    • Doctoral School on Materials Sciences and Technologies
    • Doctoral School on Safety and Security Sciences
  • Journals and Conferences
    • Acta Polytechnica Hungarica
    • Conferences
  • Bulletin
  • Imprint
  • Contact
  • Data Protection