normal

Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, valamint a Könnyűipari Műszaki Főiskola.

Az integrációval párhuzamosan zajló kari akkreditációs folyamat eredményeképpen a főiskola ötkarú oktatási intézménnyé alakult át, így a képzés az alábbi karokon kezdődött meg:

• Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar,
• Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar,
• Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar,
• Neumann János Informatikai Főiskolai Kar,
• Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar.

A Magyar Akkreditációs Bizottság ütemezésének megfelelően a főiskola 2005-ben került tanúsításra. A MAB plénuma 2005. decemberi ülésén elfogadott akkreditációs értékelés kiemelte:

A hatályos felsőoktatási törvény 81.§ (4) és a 122. §-ban foglaltak értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság intézményi akkreditációs eljárás keretében értékelte a Budapesti Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát, és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az intézményben folyó képzési és kutatási tevékenység megfelel a hatályos Ftv. követelményrendszerének, továbbá azoknak a minőségi elvárásoknak, amelyeket a MAB elvi állásfoglalása főiskola, főiskolai kar, illetve a hagyományos képzési rendszerhez tartozó képzések akkreditációjának feltételéül szab.

A plénum határozat kiemeli:

A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 2000. január elsején három nagy múltú műszaki főiskola integrációjával jött létre, és az elődök haladó hagyományainak megőrzésével, valamint az új intézmény hazai és nemzetközi elismertségének megteremtésével rövid idő alatt a régió egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált...

2006 októberében kezdte meg tevékenységét a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT), mely a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, az oktatást, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység.

A főiskola intézményfejlesztési tervével összhangban 2007 januárjától a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Mérnökpedagógiai Intézete, valamint a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézete összevonásával jött létre a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ. Módosult a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar új megnevezése Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karra, és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar neve – a környezetmérnöki alapképzés erőteljesebb kifejezésre juttatása érdekében – Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karra változott. A székesfehérvári Számítógéptechnikai Intézet – a rektor közvetlen felügyelete mellett – Regionális Oktatási és Innovációs Központ–Székesfehérvár-rá alakult át, mely önálló gazdálkodási jogkörű egységként ellátja az interdiszciplinális képzési és kutatási feladatokat. 2007 májusában a Rektori Hivatal keretében kialakításra került a Pályázati és Technológia Transzfer Iroda, majd 2009. január 1-jével a Közbeszerzési Központ.

A Bánki Donát Műszaki Főiskolán az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakon végeztek hallgatók, míg a Könnyűipari Műszaki Főiskola könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket.

2002 szeptemberétől kerültek bevezetésre a kredittantervek. Ekkor a főiskola öt karán, a nappali tagozaton nyolc főiskolai szakon – a gépészmérnöki, a biztonságtechnikai, a villamosmérnöki, a gazdasági informatika, a műszaki menedzser, a műszaki informatika, a könnyűipari mérnöki, valamint a mérnöktanári – folyt a képzés.

A Bolognai folyamattal összhangban a főiskola 2002-ben megkezdte a felkészülést az új, kétciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállásra. Ennek eredményeként 2004-ben pilot projekt keretében a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon az országban az elsők között elindult a mérnök informatikus szak BSc képzés formájában.

A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott sikeres szakindítási kérelem birtokában 2005 szeptemberében megkezdődött a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki és a könnyűipari mérnöki alapképzési szakokon az oktatás. A műszaki menedzser és a gazdálkodási és menedzsment szakok indítására 2006-ban kerülhetett sor.

2007-ben indult meg a mechatronikai mérnöki szakon az angol nyelvű képzés, majd 2008-ban a részben német nyelvű gépészmérnöki oktatás, valamint az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés.

2005-ben megkezdődött a mérnök informatikus, a műszaki tanár, a biztonságtechnikai mérnök, valamint a mechatronikai mérnök mesterszakok alapítása. A folyamat eredményeképpen 2007-ben megindult az oktatás a mérnöktanár (gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus) és a biztonságtechnikai mérnöki szakon, majd 2008-ban kiegészült a mérnöktanár szak (könnyűipari mérnök, gazdálkodási mérnök), és megkezdődött a képzés a mechatronikai mérnöki, a mérnök informatikus, a vállalkozásfejlesztés és a könnyűipari mérnöki szakokon. 2009 végére 11 magyar nyelvű és 2 idegen nyelvű alapszakon és 6 mesterszakon folyt a képzés. 2009-ben a MAB akkreditálta a kereskedelem és marketing alapképzési szakot, melynek eredményeképpen a képzés e szakon 2010-ben indulhatott meg.

A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben erős informatikai alapokra épülő, a gazdasági élet számos területén keresett gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyt. A mesterszakokon az alapszakokon végzett kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat mechatronikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatták. A 2 éves gépipari mérnökasszisztens szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak és a gépészmérnöki alapképzésbe kreditbeszámítással kapcsolódhattak be.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzésben a gazdaságban keresett villamosmérnökök képzése folyt. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést a továbbtanulni szándékozóknak. A felsőfokú szakképzés keretében villamosmérnök-asszisztens szakon, valamint médiatechnológus-asszisztens szakon folyt képzés.

A Keleti Károly Gazdasági Karon az alapképzés keretében műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment, a mesterképzés során vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folyt képzés. A 2 éves pénzügyi szakügyintéző szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak. A 2 féléves üzleti tanácsadás (coach) szakirányú továbbképzés hallgatói üzleti tanácsadás szakértői oklevelet kaptak.

A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, valamint a mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést.

A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon és a könnyűipari mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.

A Regionális Oktatási és Innovációs Központ három alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser és mérnök informatikus, valamint egy felsőfokú szakképzés keretében, műszaki informatikai mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.

A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki szakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben folytatott műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.

A szakirányú továbbképzések keretében meghirdetésre került az infokommunikációs (KVK), az üzleti tanácsadás (KGK), a számítógép-hálózati szakmérnök (ROIK), a veterán-gépjármű restaurátor (BGK), a munkavédelmi (BGK), a logisztika-kontrolling (KGK), a gazdálkodási szakmérnök (KGK), a világítástechnika (KVK) szakirányú továbbképzési szak.

A főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány és az Oktatási Minisztérium, valamint a MAB követelményrendszerének megfelelő minőségirányítási rendszert épített ki, a Minőségirányítási kézikönyv, az eljárások kidolgozása 2002-ben fejeződött be. Az ISO 9001:2000 számú szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítására 2004 elején került sor, majd az első tanúsítási időszak lezártával felügyeleti auditot hajtottak végre, mely során kiállított okirat szerint a főiskola szervezete továbbra is kielégíti a szabvány követelményeit az akkreditált felsőoktatás, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és a tudományszervezés működési területen.

A főiskola eredményesen szerepelt pályázatával az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett 2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a Felsőoktatási intézmény kategóriában, ahol Bronz Fokozatú elismerésben részesült. A 2008-as Minőségi Díj pályázat során a Díjbizottság által kijelölt Látogató Bizottság értékelve a főiskola tevékenységét, a pályázatra 437 pontot adott, melynek alapján az oktatási és kulturális miniszter Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevelet adott át a Szenátus Ünnepi Tanévnyitó ülésén.

Kiemelkedő sikert jelentett, hogy a 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat eredményeképpen a Szenátus Jubileumi Kibővített Tanévnyitó Ülésén – a legmagasabb elismerés – a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra.

A főiskola 2006-ban a hazai felsőoktatási intézmények közül ötödikként, a főiskolák közül elsőként nyerte el a hallgatói és oktatói mobilitást ösztönző Erasmus tevékenységével az E-Quality Európai Minőségi Díjat. Az Erasmus program magyarországi működésének 10. évfordulója alkalmából 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kiváló Erasmus Koordinátor díjat adományozott. 2009-ben Nemzetközi együttműködési kultúráért Nívódíjban részesült az intézmény.

A főiskola gyakorlatorientált képzésének eredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóinak kiváló teljesítményei, melyet a tésztahíd építő házibajnokságokon, a RECCS Kárpát-medencei, valamint a kanadai világbajnokságokon értek el. A Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet mintegy tíz évvel ezelőtt csatlakozott a versengéshez, s hallgatói az elmúlt 7 évben a kanadai Okanagan University College legrangosabbnak számító világversenyét 6 alkalommal nyerték meg.

Az eddigi öt hazai versenyen született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye. A RECCS 2006-on például Vida Balázs győri építészhallgató közel 400 kg-os eredménnyel győzött, 2008-ban pedig a Bánkis Márkos Szilárd Attila hídja 555,2 kg terhelésnél ment tönkre.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói 2008 után 2009-ben is megnyerték a Design Challenge robotépítő versenyt. A Bosch Elektromobil 2009-es versenyén a Kandó Kar egyik csapata a legjobb műszaki megoldás díját nyerte, a másik csapata a II. helyezett lett összetettben, és a harmadik helyezést érte el a gyorsasági versenyben.

A Kandó Kar III. évfolyamos hallgatója, Boros Tamás a Mitsubishi-Scholarship 2009. évi nemzetközi versenyének hazai győztese lett azzal a dolgozatával, melyben egy összetett oktatási modellt dolgozott ki, melynek segítségével növelni lehet a villamosmérnök képzés színvonalát, s ennek hatására képzettebb mérnökök kerülhetnek az iparba.

A 2008-as tapasztalatok alapján a Pneumobil 2009 versenyre már négy Bánki kari csapat is benevezett. A 34 pneumobil járművet felsorakoztató versenyen – az elmúlt évi 2. helyezést követően – a csapatok a mezőny első negyedében végeztek. A Bánki Kar hallgatói a 2008-as eredményük után 2009-ben új hazai csúcsot értek el a Shell Eco-marathon versenyen. A csapat a prototípus kategóriában egy liter benzin energiájával 100 km-rel ment többet a tavalyi eredményénél, így 282 km-t ért el.

A korábbi helyezésekhez képest kiemelkedő sikert jelentett a 2009-es Hajós György Matematikaverseny: az első három helyezést rendre a Neumann János Informatikai Kar (elnyerve a vándorkupát), a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar, és Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói csapata nyerte.

Az évről évre megrendezésre kerülő PLC országos irányítástechnikai programozó vetélkedőn a főiskola csapatai sikereket értek el. A 2009. évi megmérettetésen a Kandó Kar Automatika Intézet Óbudai Thevenin csapata az első, az Óbudai Norton csapat a harmadik helyezést szerezte meg.

A Magyarországon akkreditált angol üzleti szaknyelvi vizsgán 2008-ban Holló Péter KGK-s hallgató arany minősítést kapott, míg 2009-ben Szabó Ildikó ezüstérmes elismerést vehetett át Greg Dorey nagykövettől a Brit Nagykövetségen. 2009-ben az ERASMUS csereprogram két milliomodik résztvevője a főiskola Neumann János Informatikai Kar hallgatója, Németh Gergő lett. A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete által 2009-ben megrendezett IDŐgép témájú InPulse országos innovációs versenyen a hatos döntőbe jutott a főiskola hallgatóiból álló három csapat.

Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepeltek hazai és nemzetközi sportversenyeken: pl. Sebestyén Júlia a 2004-es műkorcsolya Európa-bajnokság aranyérmese, Rédli András a magyar párbajtőr válogatott tagjaként 2009 októberében a törökországi antalyai vívó világbajnokságon ezüstérmet szerzett, Németh Balázs mechatronikai mérnök szakos hallgatónk a gyorsasági motoros világbajnokságon remek teljesítménnyel zárta az évet, de büszkeség tölt el bennünket annak kapcsán is, hogy a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokon az összesített pontversenyben hallgatói csapatunk került ki győztesnek.

A Bánki létrejötte

A Közép Ipartanoda és a Technológiai Iparmúzeum az új otthonában sikeresen oldotta meg feladatait: a múzeum gyarapodó gyűjteménye szerves részévé vált az oktatásnak, az ipariskola tanárai bekapcsolódtak az iparmúzeum tevékenységébe. Az intézmény hírnévre szert tett tanárai, Arany Dániel, Edvi Illés Aladár, Egerváry Jenő, Faragó Ödön, Jalsoviczky Géza, Lencz Ödön, Klemp Gusztáv, Petrik Lajos és még sokan mások nagyban hozzájárultak a hazai gépipar fejlesztéséhez. Az intézmény megújult tartalommal az 1891/92. tanévtől hivatalosan is Magyar Királyi Állami Ipariskolaként tevékenykedett, majd a tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolaként adott ki végbizonyítványt.

A századforduló utáni években – az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők, a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. A harmincadik tanévről kiadott értesítő szerint 1532-en szereztek képesítést. A létszámnövekedés miatt szükségessé vált több szakosztály kiválása, önálló elhelyezése.

Az 1938. évi XIII. törvénycikk létrehozta az új típusú ipari középiskolát, majd a II. világháború szörnyű pusztításait követően az Iparmúzeumot összevonták több kísérleti és anyagvizsgáló intézettel, s a Magyar Királyi Technológia és Anyagvizsgáló Intézet jogutódjaként jött létre a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az Iparmúzeum fennmaradt könyvtára több átalakulást követően 2001-től a BME OMIKK néven végzi tevékenységét.

A háború alatt létrehozott új középiskola-típusok részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gazdaságpolitika változása az iskola nevének és jellegének gyakori változásában is tükröződött. Az intézmény 75. születésnapján rendezett ünnepségen, 1954. december 19-én felvette Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök nevét. A különböző megnevezésű ipari gimnáziumokat és technikumokat követően a Kormány 12/1962. (V. 5.) számú rendelete létrehozta a felsőfokú technikumot. Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete intézkedett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről.

A Kandó megalakulása

A Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola épületét Pártos Gyula 1900-ban 100 tanulóra tervezte, az 1930-as évek közepére az épület szűknek bizonyult. 1914-ben megkezdték az iskola bővítését, mely az 1936-1938-as években folytatódott, a Tavaszmező utcai fronton az iskola új épületszárnnyal bővült.

Az 1941/1942-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megnyílt az anyaintézmény falai között a Villamosipari Középiskola. Ezzel egyidejűleg az iskola felvette Kandó Kálmán nevét, így elnevezése Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola lett. A megszűnt Zrínyi Miklós Gimnázium Wellisch Alfréd műépítész által tervezett kétemeletes épületét megkapta a Kandó Kálmán Ipari Gimnázium. 1948-1955 között a megfelelő minisztériumi koncepció híján szinte évente változott az iskola neve és képzési struktúrája.

Az iskolában 1962. szeptember 1-jén indult meg a képzés a felsőfokú technikum esti, majd 1963. szeptember 1-jén a nappali tagozatán. Így létesült a Tavaszmező utca 15-17. szám alatt a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum mellett a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, a Nagyszombat utca 19-ben a Bláthy Ottó Erősáramú Technikum mellett a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum és az Üteg utca 15-ben a középfokú technikum mellett a Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum. Az 1969. március 4-én megjelent Elnöki Tanácsi törvényerejű rendelet létrehozta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát.

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola

Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete a főiskola feladatául a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek vezetésének és szervezésének, a termelés programozásának és irányításának, a termelést kiszolgáló üzemek irányításának és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzését határozta meg. A rendelettel egy időben megjelent kormányhatározat intézkedett a főiskola irányításáról, a képzés idejéről.

A főiskola indításakor az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka hét tanszék keretében folyt, majd a későbbi kilenc tanszék helyett 1987. június 30-ától négy vertikális intézet működött: a Gépgyártástechnológiai, a Gép- és Rendszertechnikai, az Informatikai és Szervezési, valamint a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet.

A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban rangot kivívott főiskola oktatási profilját szélesítve a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtott, melynek eredményeképpen az intézmény nevéből a gépipari jelzőt 1991-től elhagyta, Bánki Donát Műszaki Főiskola néven folytatta tevékenységét. Az intézményt és a képzési területeit a Magyar Akkreditációs Bizottság 1994/95-ben az elsők között akkreditálta. Az intézmény fő profilja a főiskolai gépészmérnökképzés, az erős informatikai alapokra épülő – a gazdasági élet számos területén keresett – műszaki menedzser és műszaki informatikus oktatás, valamint az összes szakhoz kapcsolódó mérnöktanári képzés volt.

A Bánki Főiskola társult tagja lett a budapesti műszaki főiskolák együttműködésére alapított Budapesti Politechnikumnak, részt vett két multidiszciplináris mérnökképzésben: a biztonságtechnikai, valamint az angol hagyományokon alapuló, angol nyelven folyó integrált gépész-villamosmérnök képzésben.

Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Kandó Főiskola feladatául a híradásipari berendezés- és készülékgyártás, a műszeripari és automatika berendezés és elemgyártás, a híradásipari alkatrészgyártás, a villamosgép- és készülékgyártás, üzemeltetés, karbantartás, a szabályozott hajtás, vezérlőberendezés-gyártás, üzemeltetés, karbantartás munkafolyamatainak irányítására alkalmas szakemberek képzését jelölte meg.

A Gyengeáramú Kar a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumból alakult ki a Tavaszmező utca 15-17-ben, mely egyben a főiskola központi telephelye lett. Az Erősáramú Kar a Felsőfokú Villamosgépipari Technikumból jött létre a Nagyszombat u. 19-ben levő telephelyen. Az 1035/1970. (VIII. 7.) Kormányhatározat alapján a székesfehérvári Felsőfokú Gépipari és Híradásipari Technikum híradásipari szakja beleolvadt a Gyengeáramú Karba, s kihelyezett tagozatként híradástechnikai, majd 1971-től számítástechnikai és számítógépgyártási szakembereket képezett, igazodva a város ipari hátteréhez.

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola megalapításakor a Gyengeáramú Karon híradásipari, műszer és automatika, alkatrészgyártó, számítástechnikai eszközök szakon, az Erősáramú Karon villamos gépek és készülékek, automatika, villamosenergiaipari szakon oktattak. Az 1971/1972-es tanévben indult meg a műszaki tanár szak, mely mindkét karon valamennyi szakhoz kapcsolódott. 1973-ban került bevezetésre az első, egységes képzési struktúrájú tanterv a Gyengeáramú és az Erősáramú Karon.

Megalakulásakor a főiskola kari-tanszéki rendszerben működött. 1979-ben megváltozott a szervezeti felépítés, melynek következtében – általában két korábbi szakmai tanszékből – egy-egy szakintézet alakult, megszüntetve a kari tagozódást. 1991-ben a főiskola neve Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elnevezésre változott, kifejezve ezzel a szélesebb képzési profilt. 1992-ben több intézet nevében módosításokat hajtottak végre és ezzel kialakult a főiskola szervezeti felépítése, mely 1999-ig nem módosult.

1987-ben a Kandó Főiskola megkapta az engedélyt a műszaki informatika szak indítására. A műszaki tanár szak tantervének bővítésével lehetőség nyílt az informatika szakon tanuló hallgatók részére a tanári szak felvételére. Az 1980-as fejlesztést követően a villamos üzemmérnök képzésben a tanterv – híradásipari, műszeripari és automatizálási, mikroelektronikai, alkatrész- és készüléktechnológiai, számítástechnikai eszközök, szervezés és számítástechnika alkalmazása, villamos gépek és készülékek, erősáramú automatika, villamosenergetika – szakokra és ágazatokra tagozódott. A műszaki tanár szak minden szakhoz kapcsolódott.

1991-ben az újonnan megalakult Társadalomtudományi Intézet posztgraduális képzés keretében megindította a vállalkozó menedzser képzést a végzett hallgatók számára. A képzés tapasztalatait felhasználva 1993-ban a főiskola megkapta a műszaki menedzser szak indítási engedélyt. Még ebben az évben a biztonságtechnika szakon is megindult a képzés, melyet a Budapesti Politechnikum keretében közösen indított a Bánki Donát, a Bolyai János Katonai, a Kandó Kálmán, a Könnyűipari és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola.

1993-ban kezdődött meg a képzés az integrált gépész-, villamosmérnök szakon a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és az angliai Nottingham Trent University-vel közösen. A 6 féléves oktatás angol nyelven folyt, a végzett hallgatók megkapták a KKMF és a BDMF közös oklevelét, valamint a Nottingham Trent University BEng diplomáját.

Az 1996-ban életbe léptetett tantervek alapján a villamosmérnök szak automatizálási, elektronikus eszközök, híradástechnika, műszer-automatizálási, számítástechnikai, villamosenergetika, műszaki-gazdasági-informatikai szakirányán, a műszaki informatika szakon, valamint a műszaki menedzser szakon folyt a képzés. A villamosmérnöki szakon is 1997 őszétől lehetett jelentkezni a kooperatív képzésre, melyen a nappali tagozaton a 6 félévet eredményesen befejezett hallgatók vehettek részt. A jelentkezők 10 hónapos önkéntes szakmai gyakorlat keretében a hét négy napján mérnöki feladatokat láttak el a vállalatnál, míg egy napot a főiskolán töltöttek, ahol egy 150 órás képzésben részesültek.

A Könnyűipari Műszaki Főiskola

A Könnyűipari Műszaki Főiskola a 1972. évi 16. sz. tvr. alapján létesült a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1035/1972. (VIII. 27.) Mt. határozat figyelembe vételével, a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével.

Az alapítólevél értelmében nappali tagozatán három, esti, levelező tagozatán négy év volt a tanulmányi idő, melynek elvégzését követően a sikeres államvizsgát tett hallgatók végzettségük szakirányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet kaptak. Az üzemmérnökök képzése a bőrfeldolgozóipari szakon (cipő-, bőrkonfekcióipari ágazat), a nyomdaipari szakon (nyomtató ágazat, formakészítő ágazat), a papíripari szakon (papírgyártó és feldolgozó ágazat), a ruhaipari szakon (gyártáselőkészítő és modellszerkesztő ágazat, technológus ágazat), valamint a textiltechnológiai szakon (fonó-, szövőipari ágazat és a kötő-, hurkolóipari ágazat) kezdődött meg.

A főiskola 1972 novemberétől a III. kerületi Doberdó úton átadott épületegyüttesben folytatta képzési tevékenységét. Az új épületet pénzhiány miatt kisebbre tervezték, majd pótlólagos beruházással 1977-ben 1038 m2-rel bővült területe. Ekkor kerültek kialakításra a bőr-, textil- és a papíripari laboratóriumok, a géptermek.

A főiskola első kísérleti tantervei a felsőfokú technikuméra épültek. Néhány év tapasztalata alapján az 1977-es évektől tantervmódosításra került sor, melynek célja az alapozó oktatás megerősítése volt, valamint, hogy a képzésük megfeleljen egy kétfokozatú képzés első szintjének. Az 1987-es oktatáskorszerűsítés legfontosabb feladatának a képzés technológus jellegének erősítését tekintette. 1995-től a textilipari képzés modulrendszerébe illesztve bevezetésre került minőségügyi tananyag, majd az országban először a KMF-en jelent meg a minőségbiztosító szakirány, mint graduális felsőoktatási képzés.

1995-ben indult útjára az élsportolói tagozat és nyert elismerést a sportmozgalom irányítói és szereplői körében. Az 1996/97. tanévtől a könnyűipari mérnökképzés mellett kiterjesztésre került az élsportolói tagozat a menedzser szakra. Az 1997/98-as tanévben 170 élsportoló jelentkezett és nyert felvételt. A főiskola élsportolói Olimpián, világ- és Európa bajnokságon, egyetemi-főiskolai világbajnokságon vettek részt, szereztek elismertséget és hírnevet az intézménynek.

A főiskolán az oktatási feladatok tanszéki keretben folytak. A Gépészeti Tanszéken oktatott tantárgyak alapozó jellegűek voltak, amelyekre szervesen ráépültek a szakmai tanszékek speciális tananyagai. A szakirányú képzés a Ruhaipari, a Textiltechnológiai, a Nyomdaipari, a Csomagolás- és Papírtechnológiai Tanszék oktatói működtek közre.

A XIX. század elején a magyar ipar, az iparos-képzés színvonala elmaradt a fejlett államokhoz viszonyítva. Elődeink közül többen tettek kísérletet a körülmények megváltoztatására. Közülük is kiemelkedik báró Eötvös József, a középfokú ipariskola eszmei megteremtője, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként kezdeményezte, hogy a kormány a fővárosban központi mintaiskolát szervezzen és hozzon létre a nagyipar előmunkásainak és művezetőinek képzésére.

Eötvös József megkezdett munkáját dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta, aki számos intézmény életre hívása mellett 1879-ben megalapította a Budapesti Állami Közép Ipartanodát.

Dr. Trefort még egy olyan új intézményt alapított, amely hazánk ipari fejlődésére és az iskola életére is jelentős kihatással volt: létrehozta a Technológiai Iparmúzeumot. A két intézmény kezdeti működését követően Trefort a múzeumot és az ipartanodát szerves kapcsolatba hozta, az ipartanoda igazgatóját, Hegedűs Károlyt bízta meg a múzeum vezetésével és főfelügyeletével főigazgatói minőségben.

Igényként fogalmazódott meg, hogy a két intézményt közös épületbe telepítsék, melyre a Nagykörúton, a Népszínház épülete mögött, a tűzőrségi laktanya helyén nyílt lehetőség. Itt épült fel – ahogy a Pesti Napló krónikása írja – a magyar iparügy palotája, a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új otthona.

Az 1896-os tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola címet kapta. A rendelet első paragrafusa szerint:

...célja és feladata, hogy a hazai gyáripar, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdaság számára gépészeket, vegyészeket, művezetőket, előmunkásokat és általában olyan szakembereket képezzen, akik idővel önálló iparosokká, kisebb ipartelepeknek s gyáraknak vezetőivé, továbbá hogy a hazai fém- és vasipar, valamint a faipar azon ágaiban, amelyeket a tanítás körébe felvett – önálló mesterekké lehessenek.

1898-ban létesült a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola. A középfokú szakiskola képzésének célja az órás- és mechanikai ipar számára szakképzett munkásokat, segédeket, önálló iparosokat növelni, s ezáltal a hazai órás- és mechanikai ipart fejleszteni, különösen pedig annak korszerűvé tételéhez szükséges szakképzettséget terjeszteni. A szakiskola Budapesten, a Józsefvárosban, a Kisfaludy u. 26. szám alatt kezdte meg működését egy bérházban.

A Kisfaludy utcában az elhelyezés nagyon szűkös volt, ezért a Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest Székesfőváros 1901-ben – Pártos Gyula építőművész terve alapján – építtetett új iskolát a Tavaszmező utca 15. szám alatt. Az épület kapualjában elhelyezett márványtábla adta hírül az alapítókat az utókornak.

Főhomlokzatán, a szép ívű üvegmozaikban szecessziós betűkkel írva ma ez a felirat olvasható: M. K. Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola.

Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve; Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Így vált az első intézménnyé Magyarországon, mely nevében is megjelenik az elektromos szó.

A XIX. század elején a magyar ipar, az iparos-képzés színvonala elmaradt a fejlett államokhoz viszonyítva. Elődeink közül többen tettek kísérletet a körülmények megváltoztatására. Közülük is kiemelkedik báró Eötvös József, a középfokú ipariskola eszmei megteremtője, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként kezdeményezte, hogy a kormány a fővárosban központi mintaiskolát szervezzen és hozzon létre a nagyipar előmunkásainak és művezetőinek képzésére.

Eötvös József megkezdett munkáját dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta, aki számos intézmény életre hívása mellett 1879-ben megalapította a Budapesti Állami Közép Ipartanodát.

Dr. Trefort még egy olyan új intézményt alapított, amely hazánk ipari fejlődésére és az iskola életére is jelentős kihatással volt: létrehozta a Technológiai Iparmúzeumot. A két intézmény kezdeti működését követően Trefort a múzeumot és az ipartanodát szerves kapcsolatba hozta, az ipartanoda igazgatóját, Hegedűs Károlyt bízta meg a múzeum vezetésével és főfelügyeletével főigazgatói minőségben.

Igényként fogalmazódott meg, hogy a két intézményt közös épületbe telepítsék, melyre a Nagykörúton, a Népszínház épülete mögött, a tűzőrségi laktanya helyén nyílt lehetőség. Itt épült fel – ahogy a Pesti Napló krónikása írja – a magyar iparügy palotája, a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új otthona.

Az 1896-os tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola címet kapta. A rendelet első paragrafusa szerint:

...célja és feladata, hogy a hazai gyáripar, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdaság számára gépészeket, vegyészeket, művezetőket, előmunkásokat és általában olyan szakembereket képezzen, akik idővel önálló iparosokká, kisebb ipartelepeknek s gyáraknak vezetőivé, továbbá hogy a hazai fém- és vasipar, valamint a faipar azon ágaiban, amelyeket a tanítás körébe felvett – önálló mesterekké lehessenek.

1898-ban létesült a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola. A középfokú szakiskola képzésének célja az órás- és mechanikai ipar számára szakképzett munkásokat, segédeket, önálló iparosokat növelni, s ezáltal a hazai órás- és mechanikai ipart fejleszteni, különösen pedig annak korszerűvé tételéhez szükséges szakképzettséget terjeszteni. A szakiskola Budapesten, a Józsefvárosban, a Kisfaludy u. 26. szám alatt kezdte meg működését egy bérházban.

A Kisfaludy utcában az elhelyezés nagyon szűkös volt, ezért a Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest Székesfőváros 1901-ben – Pártos Gyula építőművész terve alapján – építtetett új iskolát a Tavaszmező utca 15. szám alatt. Az épület kapualjában elhelyezett márványtábla adta hírül az alapítókat az utókornak.

Főhomlokzatán, a szép ívű üvegmozaikban szecessziós betűkkel írva ma ez a felirat olvasható: M. K. Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola.

Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve; Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Így vált az első intézménnyé Magyarországon, mely nevében is megjelenik az elektromos szó.

A közép-európai régióban Prágában alakult meg az első ismert egyetem 1348-ban. Ezt követte az 1364-es krakkói, majd az 1365-ös bécsi alapítás. Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos magyar király Pécsett.

Budapest, a középkori Óbuda, illetve Buda és Pest az elmúlt évszázadok során mindig is meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági vérkeringésében, az iskolai képzésben. Az egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolák mellett a XII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmény is működött Óbudán. 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a főváros első egyeteme lett.

A négy fakultásból álló Universitas Budensis alapító okirata nem maradt fenn. A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit az egyetem ellátására szánta. Az intézmény rövid működést követően, a kor belviszályai között feltehetően 1403-ban bezárta kapuit.

Zsigmond király a belviszályok elültével, a pápasággal való viszonya rendezését követően szükségét látta egy közvetlenül a befolyása alatt álló magyar univerzitás újra létesítésének. Kérésére 1410. augusztus 1-jén a pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját. Az egyetem négy klasszikus fakultással – szent teológia, a kánon- és polgári jog, az orvostudomány és a szabad művészetek – működhetett, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a nagy európai egyetemek, a párizsi, a bolognai, az oxfordi és a kölni élveztek. A pápai bulla a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként maradt fenn. A pápai bulla magyar fordítását a korábbi kiadások figyelembe vételével átírta Prof. Dr. Érszegi Géza.

Hála Ulrich von Richentalnak, ismert az Óbudai Egyetem, a Studium generale címere. Richental krónikájának több régi kézirata és korai nyomtatott kiadása látott napvilágot, a legismertebb az 1483-i augsburgi kiadásban nyomtatásban megjelent címer vágott pajzsán a felső, vörös mezőben zöld hármashalmon ezüst kettőskereszt nyugszik, az alsó, kék mezőben balról benyúló ezüst ingű kar kapcsos, barna kötésű, arany lapszélű, zárt könyvet tart. A könyv a hagyomány szerint a grammatika, a bölcsesség, a hírnév jelvénye volt, de azonosították az egyetem anyakönyvével vagy kiváltságainak a könyvével, sőt a Bibliával is. Ma is élő, átvitt értelemben jelenthette a tankönyvet, a bölcsesség birtoklásának, a tanulásnak, tudásnak a jelképét is.

Az Óbudai Egyetem megszűnését követően a mai Budapest területén több száz évig nem működött egyetem. Mátyás király Pozsonyban kísérletezett egyetemalapítással. A főváros akkor rendelkezett ismét egyetemmel, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban alapított intézményét 1777-ben Mária Terézia királynő Budára helyezte át.

Az Óbudai Egyetem 1410-es újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából a mai Óbudai Egyetem a Zsigmond Király Főiskolával és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával Zsigmond király szobrát állíttatta fel az egyetem központi épültével szemben lévő Óbudai Egyetem parkban. Az alkotás a Képzőművészeti Egyetemen készült, Csányi Katalin szobrászművész munkája.

Általános rektorhelyettes

Az Óbudai Egyetem megbízott általános rektorhelyettese Dr. habil. Molnár András egyetemi docens, feladata a rektor akadályoztatása, érintettsége, a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítése. Ellátja az Egyetem rektorának általános helyettesítését és képviseletét a főhatóságoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, valamint egyéb testületeknél.

Az általános rektorhelyettes közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában, monitoring rendszerének összeállításában és a terv végrehajtásának monitorozásában. Kapcsolatot tart a fejlesztési programok végrehajtásában érintett regionális fejlesztési bizottságokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel. Az általános rektorhelyettes irányítja az intézményi akkreditációs folyamatokat, kapcsolatot tart a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal. Összehangolja az egyetemi szintű rendezvények előkészítését, felügyeli és szervezi a szakmai, társadalmi kapcsolatokat. Szakmailag irányítja és összehangolja az Egyetem beiskolázási kommunikációs és marketing tevékenységét.

Ipari és Üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes

Az Óbudai Egyetem ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettese Dr. habil. Felde Imre egyetemi docens. Az ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes alapfeladata az Egyetem ipari szerepvállalásához kapcsolódó tevékenységeinek intézményi szintű koordinálása, felügyelete és szervezése. Az ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szakmai tevékenységének felügyeletéért, az Egyetem pályázati, kutatáshasznosítási, innovációs; az Egyetem ipari és üzleti szerepvállalásához kapcsolódó tevékenységeinek intézményi szintű koordinálásáért és felügyeletéért.
Azon stratégiai kezdeményezések beazonosítása, vizsgálata, értékelése és koordinációja, amelyek jelentős potenciális ipari és üzleti előnnyel járhatnak az Egyetem számára szintén az ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes hatáskörébe tartoznak.
Felelős továbbá az Egyetem üzleti kapcsolatainak koordinációjáért, az együttműködések súlypontjainak- és a kapcsolódó tevékenységek szabályozásának kialakításáért.
Az ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes szakmailag irányítja és felügyeli az Egyetem pályázati, kutatáshasznosítási tevékenységét, a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével.

Tudományos rektorhelyettes

Az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyettese Prof. Dr. Gulácsi László egyetemi tanár. A tudományos rektorhelyettes alapfeladata az Egyetem kutatási és tudományos, valamint nemzetközi tevékenységével összefüggő feladatainak intézményi szintű felügyelete, szervezése és koordinálása. A tudományos rektorhelyettes − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem tudományos, kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításáért, a K+F színvonalának növeléséért, az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak kialakításáért, fejlesztéséért, e területeken a jogszabályoknak megfelelő működésért.

A tudományos rektorhelyettes hatáskörébe tartozik különösen: az Egyetem hazai és nemzetközi kutatási, tudományos és innovációs stratégiájának kidolgozása, tudományszervezési tevékenységének felügyelete, ideértve az egyetemi K+F+I és publikációs tevékenységek nyilvántartásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásnak irányítása és felügyelete. Az Egyetem Tudományos Tanácsa elnöki feladatait ellátja, tevékenységét felügyeli. További feladatai: az Egyetem pályázati, innovációs alapkutatási tudományos tevékenységeinek intézményi szintű koordinálása és felügyelete, a tudományos tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszer irányítása, a tudományos diákköri tevékenység egyetemi szintű felügyelete, K+F+I és publikációs tevékenységek nyilvántartásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásnak irányítása és felügyelete, tudományos, kutatási célú ösztöndíjak biztosításának stratégiai kérdései, a karok tudományos konferenciáinak koordinálása, a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi rendezvényeinek szakmai felügyelete, koordinálása, a nemzetközi és hazai konferencia-részvételt támogató intézményi pályázati rendszer működtetése, a felügyeleti területén a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjának biztosítása, a tudományos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés hatékony működtetése, a tudományos továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, az Egyetem tudományos ismeretterjesztő tevékenységének koordinálása, a bel- és külföldi kiküldetési szabályzat előírásainak betartása,  a könyvtár- és tartalomfejlesztési szolgáltatások és stratégiai kérdések  szakmai felügyelete, az egyetemi Tudományos Tanács irányítása. Kapcsolatot tart az egyetemi Doktorandusz Önkormányzattal, továbbá törvényes működésének felügyeletét ellátja. Közreműködik az Egyetem Stratégia és Intézményfejlesztési Tervének kialakításában, a doktori iskolák központi tanulmányi adminisztrációjának ellátásában és felügyeletében, valamint a doktori hallgatói panaszok, fellebbezések kezelésében. A tudományos rektorhelyettes - a rektor felkérése alapján - őt helyettesíti: egyetemi és külső protokolláris eljárásokban, tudományos, kutatásszervezési kérdésekkel kapcsolatos konferenciákon, tanácskozásokon, tudományos, kutatásszervezési ügyekkel kapcsolatos meghívás alapján teljesítendő rendezvényeken, üléseken, hivatalos eljárásokban.

Oktatási rektorhelyettes

Az Óbudai Egyetem megbízott oktatási rektorhelyettese Dr. Rácz Ervin egyetemi docens. Az oktatási rektorhelyettes a rektor oktatási ügyekben illetékes helyettese, a rektornak közvetlenül alárendelten látja el feladatait. Az oktatási rektorhelyettes − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem oktatási stratégiájának kialakításáért, az oktatási tevékenység színvonalának növeléséért és e területen a jogszabályoknak megfelelő működésért.

Feladatai közé tartozik az Egyetemen folyó képzési tevékenység koordinálásával kapcsolatos egyetemi szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, szakmai irányítása és ellenőrzése, az oktatással kapcsolatos egyetemi szabályzatok tervezeteinek és módosításának tartalmi előkészítése  az intézmény oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, a szakindítási, szakalapítási kérelmek előkészítésének egyetemi szintű koordinálása, a javaslatok elkészítése és Szenátus elé terjesztése. Irányítja az egyetemi szintű tantervi irányelvek kidolgozását, a tananyagellátással kapcsolatos feladatok. Ellátja a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos egyetemi szintű koordinációs feladatokat, felelős a Neptun rendszer adatállományának szakmai tartalmáért, a Neptun Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszer működtetését felügyeli rektor által átruházott jogkörben dönt a felvételi fellebbezési ügyekben, betartatja a hallgatói követelményrendszer szabályzat előírásait. Közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában. Irányítja az oktatási tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszert, különös tekintettel az oktatói munka hallgatói véleményezésére és az oktatói teljesítmény mérésére.

Az oktatási rektorhelyettes kapcsolatot tart az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal.

Dékánok

A dékán a kar vezetője, aki felett a munkáltatói jogkört – a külön rektori-kancellári közös utasításban és a szervezeti és működési rend szabályzat 34. § (1) bekezdése szerint – a rektor gyakorolja.

A dékán feladat- és hatásköre többek között a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben az Egyetem, valamint a Kar képviselete, a karon folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és keretgazdálkodási tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, a kar rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti – jogszabályok és egyetemi szabályzatok szerinti – rendelkezés.

A dékán feladat- és hatáskörét részletesen a Szervezeti és Működési Rend szabályzata tartalmazza.

Az Óbudai Egyetem dékánjai

• Alba Regia Műszaki Kar (AMK)
  Prof. Dr. Györök György egyetemi tanár
• Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (BGK)
  Prof. Dr. Rajnai Zoltán egyetemi tanár
• Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (KVK)
  Dr. Nádai László egyetemi docens
• Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK)
  Dr. habil. Garai-Fodor Mónika egyetemi docens
• Neumann János Informatikai Kar (NIK)
  Dr. Kozlovszky Miklós egyetemi docens
• Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK)
  Dr. Koltai László egyetemi docens

• Ybl Miklós Építéstudományi Kar
  Prof. Dr. Gall Anthony PhD egyetemi tanár

EKIK főigazgató

Az Óbudai Egyetem által létesített Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (a továbbiakban EKIK) közvetlenül a rektor alá rendelt önálló szervezeti egység, amely több tudomány- és szakmai területen folytat tudományos kutató–fejlesztő–innovációs tevékenységet, valamint tudományszervezési és oktatási tevékenységet.

Az EKIK-et a főigazgató: Dr. Haidegger Tamás vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja.

A főigazgató feladat- és hatásköre: a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben az Egyetem, valamint az EKIK képviselete, az EKIK-ben folyó tudományos kutatási, szervezési, képzési és kapcsolódó gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, az EKIK rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok vagyon és más források feletti – jogszabályok és egyetemi szabályzatok szerinti – rendelkezés, az EKIK fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése. További feladatai az EKIK nemzetközi kapcsolatainak irányítása, az EKIK szervezeti egységeinek irányítása, az EKIK munka-, tűz- és vagyonvédelemi tevékenységének felügyelete és ellenőrzése, a munkáltatói jogkör gyakorlása a külön rektori–kancellári közös utasításban meghatározottak szerint. Kiadmányozási jogkör gyakorlása, kapcsolattartás a Hallgatói Önkormányzattal, a hallgatói jogviszonyból eredő jogok és kötelességekre vonatkozó előírások érvényesítésének biztosítása, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés hatékony működtetése, eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat hatáskörébe utal. A főigazgató feladatai ellátása során együttműködik a Kancellária szervezeti egységeivel. A főigazgatót feladatai ellátásában főigazgató-helyettes segíti, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti. A főigazgató-helyettest az EKIK Tanács javaslatára a rektor bízza meg legfeljebb 3 éves időtartamra. A főigazgató-helyettes feladatai különösen: szervezési, adminisztratív és operatív vonatkozásokban segíti a főigazgató munkáját, a főigazgató akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését, gyakorolja az aláírási jogokat.

Gazdasági főigazgató

Az Óbudai Egyetem gazdasági főigazgatója Fehér Botond, aki szervezi a főigazgatóság ügyviteli tevékenységét, megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat az egyetemi és a kari vezetéssel együttműködve. Gondoskodik az egyetemi bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról, a munkaügyi nyilvántartásokról és adatszolgáltatásokról, megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását. Gazdasági ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek, azok bevételszerző tevékenysége elősegítésére, szakmailag felügyeli az önálló egységek gazdálkodási tevékenységét.

Meggyőződésünk, hogy napjainkban a sportnak, elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak, Magyarországon – pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt – kiemelt szerepe van.

A mai gyerekek és felnőttek tragikusan keveset sportolnak intézményes kereteken belül és kívül egyaránt, rossz fizikális, egészségügyi állapotban vannak, rengeteg az agresszív, káros szenvedélyekkel élő kallódó gyerek, tinédzser, depressziós felnőtt, a statisztikákban nyerő helyeket vívunk ki ezekben a negatív „rangsorokban”.

És szintén tény, hogy „a társadalom krónikus mozgáshiánya, illetve katasztrofális életmódja alapvetően nem csak anyagi, hanem főként szemléletbeli hiányosságokra vezethető vissza, ezen azonban lehet javítani… Egy nemrégiben végzett uniós felmérés szerint a fiatalok 35 százaléka azt mondja, azért nem sportol, mert nincs ideje, 25 százalék nem szeret, azt pedig, hogy ez költséges, létesítményigényes dolog lenne, csak 6 százalékuk említi. A mozgás szeretete tehát elsősorban szemlélet és nevelés kérdése.

A sport pozitív tulajdonságai nem csak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben, s ha életünk természetes részévé válik, akkor nyilvánvalóan preventív hatása is van.

A sport nemcsak azért fontos, hogy később legyen kinek szurkolni az olimpián, a sport népszerűsítésére szánt forintok, minden túlzás nélkül állíthatóan, többek között az egészségügynek, az oktatásnak, a drogmegelőzésnek, a nyugdíjfolyósításnak, a bűnmegelőzésnek stb. szállítanak hasznos, értékes megtakarított forintokat.  A sport ügye társadalmi kérdés, és társadalmi összefogásért kiált!

Hiszen az a gyermek, felnőtt, aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, jobban teljesít az iskolában illetve a munkahelyén, pozitív életközösség tagjává válik, mely távol tartja a káros szenvedélyektől (drogtól, dohányzástól, alkoholtól), hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, ami annyira előremutató, mint a sport.

Egyetemünk 4 telephelyen várja a sportolni vágyókat

• Óbudai Egyetem TSI telephely: 1081 Budapest Népszínház u. 8.
• Óbudai Egyetem TSI telephely: 1034 Bp. Doberdó u. 6.
• Óbudai Egyetem TSI telephely: 1087 Budapest Tavaszmező u. 15-17.

Egyetemünkön felvehető foglalkozások

• Football
• Kézilabda
• Kosárlabda
• Röplabda
• Floorball
• Tenisz
• Sportlövészet
• Testépítés
• Aerobic
• Úszás
• Atlétika